hír

hír

Mennyit tudsz a kénes festékekről?

A szulfidfestékek összetett molekulaszerkezetű kéntartalmú festékek. Általában bizonyos aromás aminokból, aminofenolokból és más szerves vegyületekből készül, kénnel vagy nátrium-poliszulfiddal hevítve, azaz vulkanizálva.

A szulfidfestékek többnyire vízben nem oldódnak, festéskor nátrium-szulfidban vagy lúgos biztosítási por oldatban kell feloldani őket, hogy kimosódásokká redukálódjanak, majd oxidálni kell, hogy a rostok felszívódása után színt kapjanak.

A kénes festékek áttekintése

1873 óta először gyártanak vulkanizált festékeket cellulózszálak festésére, és gyártási folyamata viszonylag egyszerű, általában aromás aminokból vagy fenolvegyületekből készülnek kénnel vagy nátrium-poliszulfiddal keverve és melegítve. Alacsony költségű, könnyen használható, nem rákellenőrző, jó mosásállósággal és napfényállósággal, népszerű festék. Mivel azonban a vízben oldhatatlan színezékek osztályáról van szó, festéskor ezek alkáli-szulfid oldatban oldható citromos nátriumsóvá redukálódnak, az emberi rost festése után oxidáció után oldhatatlan állapotba kerülnek a szálon, így a festési folyamat összetett, és erős lúgos körülmények között nem használható gyapjúhoz, selyemhez és egyéb fehérjeszálakhoz.

Ezért a vulkanizált színezékeket leginkább a cellulózszálak festésére használják, különös tekintettel a pamutszövetek sötét színű termékeinek festésére, amelyek közül a Sulfid festékek két színe egyfajta kéntartalmú, összetett molekulaszerkezetű festék. Általában bizonyos aromás aminokból, aminofenolokból és más szerves vegyületekből készül, kénnel vagy nátrium-poliszulfiddal hevítve, azaz vulkanizálva.

A szulfidfestékek többnyire vízben nem oldódnak, festéskor nátrium-szulfidban vagy lúgos biztosítási por oldatban kell feloldani őket, hogy kimosódásokká redukálódjanak, majd oxidálni kell, hogy a rostok felszívódása után színt kapjanak.

A kénes festékek áttekintése

1873 óta először gyártanak vulkanizált festékeket cellulózszálak festésére, és gyártási folyamata viszonylag egyszerű, általában aromás aminokból vagy fenolvegyületekből készülnek kénnel vagy nátrium-poliszulfiddal keverve és melegítve. Alacsony költségű, könnyen használható, nem rákellenőrző, jó mosásállósággal és napfényállósággal, népszerű festék. Mivel azonban a vízben oldhatatlan színezékek osztályáról van szó, festéskor ezek alkáli-szulfid oldatban oldható citromos nátriumsóvá redukálódnak, az emberi rost festése után oxidáció után oldhatatlan állapotba kerülnek a szálon, így a festési folyamat összetett, és erős lúgos körülmények között nem használható gyapjúhoz, selyemhez és egyéb fehérjeszálakhoz.

Ezért a vulkanizált festékeket leginkább a cellulózszálak festésére használják, különösen a pamutszövetek sötét színű termékeinek festésére, amelyek közül több színkénfeketeéskénkék

kénes sötétbarna gd kénbarna festék
kénpiros szín vörös lgf
kénbarna 10 sárga barna szín
kénsárga 2 sárga por
kénbordeaux 3b kénvörös por

a legszélesebb körben használtak.

Másodszor, a szulfidfestékek festési mechanizmusa

A szulfidos festéket redukálják és feloldják egy festékoldatban, a képződött festékleukokromát pedig cellulózszálak adszorbeálják, és levegős oxidációval kezelik, hogy a cellulózszálak a kívánt színt kapják. A kémiai reakció képlete az

DS-SO3Na + Na2S→D-SNa + Na2S2O3

A szulfidfesték-alapanyagnak nincs affinitása a szálhoz, szerkezete kénkötéseket (1 S 1), diszulfid kötéseket (1 s — S) vagy poliszulfid kötéseket (1 Sx 1) tartalmaz, amelyek hidrogén-szulfid csoporttá redukálódnak (1 SNa) nátrium-szulfid redukálószerek hatására vízben oldódó leukokróm nátriumsóvá válik. A leukokrómoknak azért van jó affinitása a cellulózrostokhoz, mert a festékek molekulái nagyobbak, ami viszont nagyobb van der Waals erőket és hidrogénkötési erőket hoz létre a rostok között.

III. A kénes festékek osztályozása

A szulfid festékek négy kategóriába sorolhatók:

1, por szulfid festék

A festék szerkezetének általános képlete: DSSD, általában forrásban lévő nátrium-szulfidot kell használni, feloldva az alkalmazás után.

2, hidrolitikus szulfid festékek

A festék szerkezetének általános képlete: D-SSO3Na, ez a fajta festék nátrium-szulfitból vagy nátrium-hidrogén-szulfitból készült hagyományos szulfidfestékek kezelésével, a festékek vízoldható csoportokat tartalmaznak, így vízben oldódnak, de a festék nem tartalmaz redukálószert, nincs affinitás szálak esetében általánosan elfogadott szuszpenziós betétes festési módszer, amelyet a szöveten alkalmaznak.

3, folyékony szulfid festék

A festék szerkezetének általános képlete: D-SNa, amely bizonyos mennyiségű redukálószert tartalmaz, a festéket előre redukálják oldható leptokromává.

1936 előtt a vulkanizált festék kereskedelmi formájaként por alakú volt. Használatkor a por alakú vulkanizált festéket a vulkanizált, szódabikarbóna vizes oldatával együtt forrásig hevítették, hogy feloldódjon. 1936-ban az amerikai John Le Clester előcsökkentett, jó, meglehetősen stabil szulfidfesték-tömény oldatot készített, és szabadalmat kapott, amely ma folyékony szulfidfestékként ismert.

4, környezetbarát szulfid festék

Az előállítás során színezék kilúgozódására finomítják, de kéntartalma és poliszulfid tartalma jóval alacsonyabb, mint a közönséges szulfidfestékeké. A festék nagy tisztaságú, stabil redukciós fokú és jó permeabilitással rendelkezik. Ugyanakkor a glükóz és a biztosítási por bináris redukálószerét használják a festékfürdőben, amely nemcsak a szulfidfestéket csökkentheti, hanem a környezetvédelemben is szerepet játszik.

Negyedszer, a szulfidfestékek festési folyamata

A vulkanizálási festési folyamat a következő négy lépésre osztható:

1. A színezékek csökkentése

A szulfidfestékek redukálása és oldása viszonylag egyszerű, redukálószerként általában nátrium-szulfidot használnak, amely lúgosítószerként is működik. A leukofor hidrolizálásának megakadályozása érdekében megfelelő anyagokat, például szódabikarbónát lehet hozzáadni, de a lúgos redukciós fürdő nem lehet túl erős, különben a festék redukciós sebessége lassú lesz.

2, a festékoldatban lévő festéket a szál adszorbeálja

A szulfidfesték leukoforja anionos állapotban van jelen a festékoldatban, közvetlen tulajdonságokkal rendelkezik a cellulózszálra, a szál felületén adszorbeálható és a szál belsejébe diffundálható. A kénes festékeknek a cellulózszálakra való közvetlen tulajdonsága alacsony, általában kis fürdőarányt alkalmazva, megfelelő elektrolitok hozzáadása mellett, magasabb hőmérsékleten javíthatja a festési sebességet, a kiegyenlítést és az áteresztőképességet.

3, oxidációs kezelés

A szálon történő festés után a kén-leuco festéket oxidálni kell, hogy a kívánt színt kapja. Az oxidáció fontos lépés a vulkanizált festékek festése után. A könnyen oxidálódó vulkanizálható festék mosással és szellőztetéssel történő festés után levegővel oxidálható, azaz levegőoxidációs módszerrel; Egyes nem könnyen oxidálható szulfidfestékeknél oxidálószereket használnak az oxidáció elősegítésére.

4. Utófeldolgozás

Az utókezelés magában foglalja a tisztítást, az olajozást, a ridegedésgátlót és a színrögzítést. A kéntartalmú festékeket a festés után teljesen ki kell mosni, hogy csökkentsük a szöveten lévő maradék kén mennyiségét, és megakadályozzuk a szövet ridegségét, mivel a festékben lévő kén és az alkáli-szulfidban lévő kén könnyen oxidálódik a levegőben, így kénsavat képeznek, ami savat okoz. a cellulózrost hidrolízisét és csökkenti a szál ridegségének szilárdságát. Ezért ridegségveszteséget gátló szerekkel kezelhető, mint pl.: karbamid, trinátrium-foszfát, csontragasztó, nátrium-acetát, stb. A vulkanizált festékek szolarizációs és szappanosodási ellenállásának javítása érdekében a szín festés után rögzíthető. A színrögzítő kezelésnek két módja van: fémsós kezelés (például: kálium-dikromát, réz-szulfát, réz-acetát és ezeknek a sóknak a keveréke) és kationos színrögzítő szeres kezelés.

a fekete és a vulkanizált kék a legszélesebb körben használt.

Másodszor, a szulfidfestékek festési mechanizmusa

A szulfidos festéket redukálják és feloldják egy festékoldatban, a képződött festékleukokromát pedig cellulózszálak adszorbeálják, és levegős oxidációval kezelik, hogy a cellulózszálak a kívánt színt kapják. A kémiai reakció képlete az

DS-SO3Na + Na2S→D-SNa + Na2S2O3

A szulfidfesték-alapanyagnak nincs affinitása a szálhoz, szerkezete kénkötéseket (1 S 1), diszulfid kötéseket (1 s — S) vagy poliszulfid kötéseket (1 Sx 1) tartalmaz, amelyek hidrogén-szulfid csoporttá redukálódnak (1 SNa) nátrium-szulfid redukálószerek hatására vízben oldódó leukokróm nátriumsóvá válik. A leukokrómoknak azért van jó affinitása a cellulózrostokhoz, mert a festékek molekulái nagyobbak, ami viszont nagyobb van der Waals erőket és hidrogénkötési erőket hoz létre a rostok között.

III. A kénes festékek osztályozása

A szulfid festékek négy kategóriába sorolhatók:

1, por szulfid festék

A festék szerkezetének általános képlete: DSSD, általában forrásban lévő nátrium-szulfidot kell használni, feloldva az alkalmazás után.

2, hidrolitikus szulfid festékek

A festék szerkezetének általános képlete: D-SSO3Na, ez a fajta festék nátrium-szulfitból vagy nátrium-hidrogén-szulfitból készült hagyományos szulfidfestékek kezelésével, a festékek vízoldható csoportokat tartalmaznak, így vízben oldódnak, de a festék nem tartalmaz redukálószert, nincs affinitás szálak esetében általánosan elfogadott szuszpenziós betétes festési módszer, amelyet a szöveten alkalmaznak.3, folyékony szulfidfesték

A festék szerkezetének általános képlete: D-SNa, amely bizonyos mennyiségű redukálószert tartalmaz, a festéket előre redukálják oldható leptokromává.

1936 előtt a vulkanizált festék kereskedelmi formájaként por alakú volt. Használatkor a por alakú vulkanizált festéket a vulkanizált, szódabikarbóna vizes oldatával együtt forrásig hevítették, hogy feloldódjon. 1936-ban az amerikai John Le Clester előcsökkentett, jó, meglehetősen stabil szulfidfesték-tömény oldatot készített, és szabadalmat kapott, amely ma folyékony szulfidfestékként ismert.

4, környezetbarát szulfid festék

Az előállítás során színezék kilúgozódására finomítják, de kéntartalma és poliszulfid tartalma jóval alacsonyabb, mint a közönséges szulfidfestékeké. A festék nagy tisztaságú, stabil redukciós fokú és jó permeabilitással rendelkezik. Ugyanakkor a glükóz és a biztosítási por bináris redukálószerét használják a festékfürdőben, amely nemcsak a szulfidfestéket csökkentheti, hanem a környezetvédelemben is szerepet játszik.

Negyedszer, a szulfidfestékek festési folyamata

A vulkanizálási festési folyamat a következő négy lépésre osztható:

1. A színezékek csökkentése

A szulfidfestékek redukálása és oldása viszonylag egyszerű, redukálószerként általában nátrium-szulfidot használnak, amely lúgosítószerként is működik. A leukofor hidrolizálásának megakadályozása érdekében megfelelő anyagokat, például szódabikarbónát lehet hozzáadni, de a lúgos redukciós fürdő nem lehet túl erős, különben a festék redukciós sebessége lassú lesz.

2, a festékoldatban lévő festéket a szál adszorbeálja

A szulfidfesték leukoforja anionos állapotban van jelen a festékoldatban, közvetlen tulajdonságokkal rendelkezik a cellulózszálra, a szál felületén adszorbeálható és a szál belsejébe diffundálható. A kénes festékeknek a cellulózszálakra való közvetlen tulajdonsága alacsony, általában kis fürdőarányt alkalmazva, megfelelő elektrolitok hozzáadása mellett, magasabb hőmérsékleten javíthatja a festési sebességet, a kiegyenlítést és az áteresztőképességet.

3, oxidációs kezelés

A szálon történő festés után a kén-leuco festéket oxidálni kell, hogy a kívánt színt kapja. Az oxidáció fontos lépés a vulkanizált festékek festése után. A könnyen oxidálódó vulkanizálható festék mosással és szellőztetéssel történő festés után levegővel oxidálható, azaz levegőoxidációs módszerrel; Egyes nem könnyen oxidálható szulfidfestékeknél oxidálószereket használnak az oxidáció elősegítésére.

4. Utófeldolgozás

Az utókezelés magában foglalja a tisztítást, az olajozást, a ridegedésgátlót és a színrögzítést. A kéntartalmú festékeket a festés után teljesen ki kell mosni, hogy csökkentsük a szöveten lévő maradék kén mennyiségét, és megakadályozzuk a szövet ridegségét, mivel a festékben lévő kén és az alkáli-szulfidban lévő kén könnyen oxidálódik a levegőben, így kénsavat képeznek, ami savat okoz. a cellulózrost hidrolízisét és csökkenti a szál ridegségének szilárdságát. Ezért ridegségveszteséget gátló szerekkel kezelhető, mint pl.: karbamid, trinátrium-foszfát, csontragasztó, nátrium-acetát, stb. A vulkanizált festékek szolarizációs és szappanosodási ellenállásának javítása érdekében a szín festés után rögzíthető. A színrögzítő kezelésnek két módja van: fémsós kezelés (például: kálium-dikromát, réz-szulfát, réz-acetát és ezeknek a sóknak a keveréke) és kationos színrögzítő szeres kezelés.


Feladás időpontja: 2023. december 19